Sziasztok!

      Nem szeretnék olyan sokmindent leírni magamról, csak nagy általánosságokat. Szerintem értitek miért: felfedni magamat nem szeretném.  

Én egy főiskolás lány vagyok, aki szeret sportolni, kirándulni, imádja a természetet, az állatokat és Párját. Szeretek másoknak segíteni, de néha nehéz az emberekkel. Nem vagyok elégedett önmagammal, azaz a külsőmmel, bár egyik ismerősöm megjegyezte: "Tisztára úgy csinálsz mintha nem jönnél be a pasiknak!" Az lehet hogy nekik tetszem, de magamnak nem, és ez a lényeg.

2005-óta írok napi rendszerességgel naplót. Bár amióta öszeköltöztem Párommal, azóta valahogy elmaradozott. Addig füzetekbe írtam ami nem igazán volt jó, egyrészről mert néha anyukám bele-bele olvasott aminek nem kimondottan tudtam örülni, más részről pedig sok helyet foglalnak a füzetek. Anyukám ellen próbálkoztam a titkos írással is, ami bevált. Csak arra gondoltam mi van ha a születendő gyermekeimnek odaadom a naplóimat, hogy olvassák el? -mondván had tanuljanak az én hibáimból. Mert igen sok hibát elkövettem, amire visszagondolva nagyon bánok. Ha visszafordíthatnám az időt, sok mindent megváltoztatnék. Ezen sokszor elgondolkoztam. Vajon jobb lenne? Vagy lennének más problémák is? Nem tudom, de kipróbálnám szívesen.

Hogy miért kezdtem naplót írni? Ennek a kérdésnek nincs sok oka. A lényeg csak annyi, hogy vannak olyan dolgok és események, érzelmek, gondolatok, titkok amiket jobb leírni mint megosztani valakivel (pl:. barátok, párod, szülök...). Néha jobb ismeretleneknek, idegeneknek elmondani amit érzel, gondolsz, valahogy könnyebb. Ez szerintem sokunknál így van. Ilyenkor megkönnyebbülsz egy kicsit, enyhítesz a lelkeden. Néha a lelkiismeretfurdalást is könnyítheted ezzel... Nem baj ha nem jön senki az oldalra olvasgatni, nekem az már megkönnyebbülés hogy kiírhatom magamból. :)

Próbáljátok ki! ;-)

2011. március 27.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés